Helyi pénzek

2009. március 20., péntek

Helyi pénzek

már 2009

Helyi pénzről cikkek: 1.
Ez még jobb. Az ne zavarjon, hogy két éves cikk, mert az alapelv ma is aktuális- ma is meg lehetne valósítani. Még egy egyszerű önkormányzat is adhatna ki helyi pénzt. Nyilván, csak helyben lehetne vele fizetni, a bevásárló központokban nem.
De pl. ki szeretne foltvarrott dolgot árusítani nagy áruházban? Gondolom, sokan. :) Csakhogy nem lehet bejutni. Illetve- úgy 5 évnyi tesztelés után. És hol van erre ideje/tőkéje egy kézművesnek?
Viszont , ha el tudunk vonatkoztatni a szövetkezet szó kommunista értelmezésétől, és alakítunk egy kézműves szövetkezetet, az azon belüli csere, vagy egyéb tranzakciók nem tartoznak az APEH orrára. Egyelőre.
Mindazonáltal szerintem is szükséges valamennyi adót befizetni az állam fenntartásához. Csak itt már nem a fenntartásra kell a pénz, úgy érzem, hogy visszaél az állam a befizetett pénzek kezelésével. Azonkívül egy nagy gépezet soha nem képes követni a kicsik sorsát- ezért a kicsiknek okosnak és szorgalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy életben maradhassanak.

6 megjegyzés:

lomaquilt írta...: A kézműves szövetkezet már valami szervezetet jelez és ott gondok lehetnek a csere arány megállapitásában. Ebbe is beleköthet bárki - aki irigy- a szinvonalba. Ki állapitja meg, hogy ez a táska szép és jó az a táska kevésbé?; 2009. március 20. 17:56
Bea írta...: Ezt a szövetkezetes megoldást egy adótanácsadó javasolta.
Jó a kérdésed, de ilyenekbe nem köt bele az APEH, ez két fél megegyezésén múlik- ők állapítják meg, hogy nekik x termék mennyi y terméket ér. a talentum körben pedig enm feltétlenül azzal cserélsz,aki a te termékedet/szolgáltatásodat kéri, mert nem biztos, hogy neked éppen szükséged van arra, amit ő tud termelni/adni. Ez körben működik. Van egy limitje, hogy mennyi lehet a tartozás, és bizalmi alapon működik. Sokan vissza is élnek vele. Bár most kevertem a talentum kört és a szövetkezetet, illetve feltételeztem, hogy amit lehet a talentum körben, azt lehet a szövetkezetben is- majd utánanézek.; 2009. március 20. 18:12
Corinna Nitschmann írta...: Több cserét bonyolítottam külföldre teljes megelégedéssel, miután felvetettem, hogy munkaidőt munkaidőért. Én ennyi órát dolgoztam azon, amit rendeltél, hát légyszi ennyit öljél abba, amit nekem csinálsz. Ez maximálisan bevált. Esetenként a csereügyfelet megkértem, hogy az anyagköltségét is számolja át, mert én nemezt adtam, ő üveget és az azért nem ua. a kategória alapanyag szempontjából.
Egyik német ismerősöm volt már olyan németországi ill. svájci településeken, ahol volt helyi pénz. Szenzációs jó ötletnek tartom. Most nem mélyednék el abban, hogy mennyi adó lenne a normális és mi van a 27-szer megadóztatott bevételekkel...; 2009. március 20. 22:29
anyahajó írta...: Szerintem a cseréhez még szövetkezet sem kéne feltétlenül. Senki sem tilthatja meg, hogy ha valakinek eladok valamit, akkor az ne pénzzel, hanem adott értékben vásárolt mondjuk fonallal vagy adott esetben paradicsomkonzervvel fizessen. Ez kicsit macerásabb a vevőnek, de ha egyszer a másik út az lenne, hogy vállalkozni, akkor talán ez még mindig egyszerűbb.
És azért valljuk be, nemcsak jövedelemadó létezik, ezer más úton meg vagyunk adóztatva, pl. áfa, ami szintén nem kevés, úgyhogy nem vonunk meg mindent Jóságos Állambácsitól.
A cikkek egyébként érdekesek, köszi!; 2009. március 23. 8:41
Bea írta...: Igen, a sima csereügyletek miatt nem kell szövetkeztet alapítani, de ha pénzt is akar keresni az ember, akkor már megéri elgondolkozni.De utána kéne kérdezgetnem, csak most nyakamon van a kiállításom....; 2009. március 23. 9:08
Vállalkozásom megszűnt írta...: Látom, hogy jó irányba tendálsz! Helyes!A kiállításodhoz gratulálok, tényleg színvonalas!; 2009. március 29. 8:40