Íme, a folyamat. Mivelhogy nem tudom, hogy ki mit nem tud, azt tanácsolom, hogy kérdezzetek.
Lehet, hogy egy profi varrónőnek égnek fog állni a haja a magyarázattól, de nincs mit tegyek; bevállalom. ;)
Egy Burda szabásminta alapján dolgoztam: a karkivágást kicsit (úgy kb. 2 cm-re kinagyítottam), és egy szép, íves dekoltázst szabtam a varázsollóval. :-)

Megterveztem a mintát. Nem volt nehéz, teljesen egyszerű. Arra kell vigyázni, hogy a
szegésnek/varrásráhagyásnak hagyjunk helyet.

Kivágtam a sablon egyik oldalát, és ezt használtam mindkét oldalon, így elvileg szimmetrikusnak kell lennie.

Kivágtam a díszítéseket, elhelyeztem, rögzítettem.Már nem emlékszem pontosan, de vagy kétoldalú ragasztós anyaggal, vagy sima ragasztó stifttel.


Az alját nem ráncoltam, mert az kövérít, hanem hajtásokkal oldottam meg.
Hiába, a kor/idő nincs ránk tekintettel. :P
3 megjegyzés:
A kövérítős problémát én úgy oldom meg mindig, hogy részekből szabom a szoknyarészt. Így ugyanannyi anyagból a deréknál csak nagyon minimális a plusz anyag, alul viszont szépen kiszélesedik. A kislányruhákat is így csinálom, hogy pörgős legyen. Ez nagyon egyszerű, küldök sémát emilben, ha kéred. Ez nem loknis, nem kell félni lenyúlástól, lógó aljtól, meg fogod szeretni! Amúgy a leírásod jó, nem áll égnek a haja senkinek szerintem...
Igen, én is azt terveztem, még meg is ígértem neki, de aztán nagyon kellett sietnem, nem vacakoltam vele. A zöld ruhám olyan, részekből szabott. Majdnem 5 méter az alja.
Jó, ha ráérsz, megköszönnék egy sémát. Mostanában kezdem szabadon használni az eszemet szabás előtt/közben. Meg utána. ;)Eddig iszonyúan ragaszkodtam a szabásmintákhoz, mert nem tanultam ruhaszerkesztést, és mostanra kezdtem felbátorodni.
Nagyon kösz, hogy bemutattad! Így már nagyobb bátorsággal vágnék bele egy ilyenbe...akár téli változatba is.
Megjegyzés küldése