2009. november 1., vasárnap

Saját vélemény az elkerülhetetlenről

Hallgattam a rádiót, és a sok jó zene közepette kezdtem rosszul lenni, amikor egymás után annyi elhunyt énekes nevét hallottam. És eszembe jutott, hogy szinte sosem járok temetésre, ha valaki meghal, mindig a férjem megy el. Nem tudom, miért? Valószínű, hogy azt gondolom, ő nem olyan világi ember, mint én, akinek lételeme a vidámság, és ezt a vidámságot, életörömöt nem akarom összetörni. Összetörik úgyis mások, gondok-bajok, elég gyakran.
És nem szoktam kimenni a temetőbe halottak napján, mert elég messze van, mert csak a nagyszüleim sírját ismerem, és arról az az emlékem, hogy a testvérek nem szerették egymást, a nagyi sokat szenvedett az iszákos nagyapa miatt, és ebből én jobb szeretnék kimaradni. Anyukám meg előre, többször kérte, hogy a hamvait majd itt és itt... szórjuk szét, nem akar a földben lenni. Ha jól belegondolok, én sem. Gusztustalan. Nem is tudom, mikor terjedt el a temetkezés - egy néhány keleti népről tudom, hogy égették a halottakat. Szibériai népek magas fák közé, magas emelvényre kötötték, és szertartások közepette adták vissza a természetnek.
A mi családunkban nincs hagyománya a családi sírboltnak, kriptának- hogy is lenne, mikor gyermekkorom színhelyétől messze lakom? Apukám sírjára régen kíváncsi voltam, de még egy fényképet sem láttam róla eddigi 44 évem alatt. Emlékszem, még azon gondolkoztam, hogy felkeresem a kórházat, ahol meghalt, hátha ott tudnak róla mondani valamit, mert amit anyukámtól hallottam, az nekem kevés volt, úgy emberileg, érzelmileg.
Én azt gondolom, hogy rohanó életünkben az emlékek fontosak. Pl. hogy anyukám szokta mondogatni, amikor gyerekként a nagyiról kérdezgettem (még nagyi életében) , hogy nagyi varrónő szeretett volna lenni. Gyerekként szerettem volna megérteni a nagyit, hogy mitől olyan öreg? Mi van a csendesség mögött, mi idézte elő a békességet? Persze, akkor ezt nem tudtam megfogalmazni, csak most így emlékszem vissza. Valószínű, hogy tényleg vonzódott a varráshoz, mert mindig volt otthon valami anyag, amiből aztán nem láttam, hogy varrt volna valamit , de tudtam, hogy a plédet a nagyi vette, az otthonkának kinéző anyagot a nagyi vette, és amikor tinédzser lettem, és bátor :) , az ő anyagait vagdostam úgy fel, hogy az anyukám rosszul lett... :)
Most anyukám és az öccse gondozza a sírjukat, és én majd egyszer... máshogy fogok emlékezni. Fényképekel, webalbummal, írásokkal, és még ami jön.
Így is nagyon szeretem- szerettem őket, a hibáikal együtt. Hisz ki nem hibázik? Aki nem csinál semmit.

6 megjegyzés:

Silerika írta...

Köszönöm a szép gondolatokat! Én azért kimentem a férjem szüleinek, és a nagyszüleim sírjához virággal és mécsessel. Itthon is gyújtottam egyet a teraszon, és azokra gondoltam, akik kedvesek voltak Nekem.

Ida13 írta...

Személyes véleményem a hamvasztással kapcsolatban az, hogy bennem az vált ki kellemetlen élményt, ha arra gondolok, hogy belélegezhetem a hamvakat, meg ilyesmi. Amikor a múlt héten otthon voltunk és végiglátogattuk a halottainkat(apukám, apósom és unokaöcsém-erre kérdezte meg a kisfiam tavaly, hogy csak a férfiak halnak-e meg?), akkor hirtelen rámtört, hogy én szeretném,ha csak egy darab lepedőben temetnének el, koporsó nélkül. Azt nagyon szépnek találtam és ez az érzés még most is tart.

mmama írta...

Tudod Bea a szüleim idegenkedtek a hamvasztástól, mint kortársaik általában. Mivel ott a sír , igyekszünk gondozni.
De mi már megbeszélve a családdal
egy konkrét helyről szóratunk szét,
együtt, valami fiókban bevárva a másikat.
Szerintem ez minden korban változik.
Egyébként én naponta gondolok a nekem kedves és már elhunyt emberekre
kötelezettség nélkül.
A közvetlen szeretteim itt vannak fényképeken körülöttem naponta találkozom a tekintetükkel.

lomaquilt írta...

Nekem a temetők egy kicsit a magamutogatást is jelentik. Ki milyen siremléket állit, hányszor visz rá virágot. Főleg kisebb településeken van ez. A kolumbáriumok a maguk sok kis rekeszével, szintén nem felemelő érzésű látvány. Nem tudom mi a jó megoldás, talán az ami a szivünkben megmarad szeretteinkből!

Fabrikák írta...

Nekem csak egy beszélgetés cseng a fülemben ezen a napon...különösen ezen a napon:
"-Kislányom hozol majd a síromra virágot?
-Hogymondod Papika?-kérdeztem én
-Majd ha meghalok...
-Nem fogsz meghalni Papika!
-De hozol...?
-Persze hogy hozok Papika!"
Ekkor 12 éves voltam, imádott Nagyapám sokadik szélütéséből lábadozott, én pedig ígéretet tettem.

Bea írta...

Zsuzsi, ez nagyon szép. Az ilyen ígéreteket be is kell tartani.
Mindazonáltal végül örülök, hogy kiírtam magamból ezeket a gondolatokat és örülök, hogy több választ is kaptam.

Grün und elegant auf DaWanda
Mini_logo

Entdeckt auf DaWanda

Von: granatalma

Grün und elegant

DaWanda Shop-Widget
Related Posts with Thumbnails

Followers

Labels

ablakképek (1) adventi (1) ajándék (15) alkotás (1) angyalkák (5) anyagok (3) anyukám (3) applikáció (3) apróságok (13) asztalterítő (1) babajáték (2) barátság (4) barna (2) bartell (1) basanadrág (2) blúz (1) címke (1) csak úgy (10) csere-bere (1) csíksomlyó (1) dekoráció (3) díszítés (1) dühöngés (4) édesség (1) egérke (1) egész ruha (6) egészségünk (10) ékszer (2) ékszerek (5) eladó (1) eladó textilek (2) elköltöztem (1) élmények (1) emlékek (1) emlékezés (1) érdekességek (2) erdélyi kirándulás (4) események (13) esküvő (2) eszközök (2) etsy (2) éves terv (1) ezmegaz (1) fali tároló (1) faliképek (4) faliszőnyeg (5) fárasztó (1) festés (2) figurák (1) film (4) fogyókúra (1) foltvarrás (139) fonalak (1) fotók (2) függöny (3) függőségek (1) gerinctorna (2) gondolatok (26) gyerekdolog (15) gyerekeknek (5) gyerekrajz (2) gyerekruha (1) gyöngyök (3) gyümölcskenyér (1) házi áldás (4) helyipénzek (1) hétköznapok (1) hímzés (1) hitelek (1) hittan (4) horgolás (13) humor (10) húsvét (4) húsvéti (1) illusztráció (1) indiai anyagok (2) influenza (1) internet (1) japán táska (8) játék (21) jelképek (6) kacagva angolul (1) kalandok (3) kámzsa (1) karácsonyi (26) kék (1) kék ruha (2) kelta technika (1) kert (2) kiállítás (6) kifesthető (3) Kipécézve (1) kirándulás (7) kitűzők (3) könyv (1) környezet- és varróbarát bevásárlótáska (3) környezetbarát megoldás (1) kötés (33) közérdekű (3) kreatív (4) kutya (1) lakberendezes (1) lakberendezés (2) macska (4) macskaszemes (1) mandala (3) maradék felhasználása (1) mesés blog (1) mikulás (1) motívumok (6) munkafolyamat (17) narancsos (2) német (3) népművészet (9) neszeszerek (13) női dolgok (1) női felső (1) nyári (1) nyárias (1) nyelvtanulás (2) nyereményjáték (1) okos válasz- szép ajándék (1) online oktatás (1) online tanterem (1) otthon (3) ötletek (7) P.I.F. (1) pályázat (1) papírmunka (3) parna (1) párna (8) párnák (16) pasis anyagok (3) patchwork (1) pénztárcák (3) pénzügyek (5) perzsa minta (2) PPO (1) procionos festés (3) rajz (6) receptek (21) régiség (2) rendezvény (1) rendezvények (1) retro (1) romantikus (1) rózsa (1) rózsás (1) rózsaszín (1) ruha (3) ruhadíszítés (4) sablon (4) sapka (2) selyemfestes (3) selyemfestés (25) selyemkendő (3) shabby chick (1) sorsolás (1) sport (2) stílus tanácsadás (1) sütemény (1) szabad gépi tűzés (17) szabadkaros tűzés (5) szabás-varrás (2) számláló (1) szecesszió (1) szeminol-technika (1) szerelem (1) színezhető (1) szív (1) szökőkút (1) szüret (1) szütyő (1) takaró (11) tartók (6) táska (78) táska foltvarrás (2) táskák (59) tavaszi (3) tavaszi dekoráció (1) tél (3) templom (1) tények (1) tervek 2009 -re (1) testtáska (2) textilfestés (3) textilművészet (1) történet (13) tulipános (1) tunika (1) új honlap (1) újrahasznosítás (2) usb-re csatlakoztatható pohármelegítő (1) ügyek-bajok (4) vállon átvetős (2) varrás (9) vásár (7) védekezés az influenza ellen (5) vicces (53) vidám (1) virág motívumok (2) virágok (2) virágos (2) viselet (2) webkamera (1) zöldes (1)