Hogy teljes legyen a kép

De legalábbis közelítsen... még egy kis epizódot közzéteszek.
Egyik este félő volt, hogy kevés lesz a vacsora, úgyhogy megkértem szép nagy lányomat, hogy főzzön gyorsan egy hagymalevest. Ő nem ért rá, megkérte a húgát és a szerelmét, hogy kezdjék el. Iszonyú hagymaszag- az rendben is van- de az összevágott hagymát egy tálkába, aztán meg egy kistányérra halmozták a lábas, vagy fazék helyett. :P És akkor még csak a megpucolt hagymák harmada volt felkockázva...
A középső lányom azért ezt nem így csinálta volna, csak hát nem ért rá, mert munkából jött haza, aztán ment is tovább...
Na és olvassák a blogomat, úgyhogy hűen kell tükröznöm a valóságot. :-)
Amúgy szerintem külön fejezetet érdemelne a fiúk rendrakása és a viszonyulása a házimunkákhoz.
De most mennem kell varrni. :)