Házi áldás

... és mellé egy kis hülyeség, szokás szerint. :) Ez itt alul a szép része, scrap-os stílusban.





Ez pedig világi (profán) stílusban:

Hol hit, ott béke,
hol anyós, ott vége.


Bocsi, tisztelet a kivételnek... :)

Amúgy elhatároztam, hogy hogy ezt jó kis kreatív blogot nem fogom elrontani politikával. Ha dühöngeni támad kedvem, nyitok inkább egy másik blogot.
Amúgy megkérdeztem a páromat, hogy mit szól az utóbbi kirohanásaimhoz? Visszakérdezett, hogy hogy értem ezt? Azt szeretném megtudni, hogy logikus-e? Visszakérdeztem: Mióta akar egy nő logikus lenni? :)
Na jól van, ki tudjuk préselni magunkból, ha nagyon muszály, de nekem most nincs kedvem.
A takaróval közben szélegyenesbe értem, talán holnap el is készül. :)
Amíg ezt a bejegyzést írtam, addig kisült a hagymás kenyerem- naggyon naggyon finom lett. :)
Azt hiszem, hogy kenyér-mániás vagyok- evés közben vagy ötvenszer megkérdezem, hogy ugye milyen finom...?

Barátság- hullám

Pár napja "adós " vagyok ezzel a játékkal- de hát a rohanás, a család, a gyerekek.
Ez a képecske tetszik nekem- a meleg, barátságos színei, az arányos szerkezete. Talán még egy keret nem ártana, de nem lényeges.

"Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blog íróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Nem a pénz a mozgatórugó. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert."

Kaptam ezt a "díjat" Zazáleától, Zsukkától és Silerikától. Köszönöm nektek és örülök, hogy már hárman gondoltatok rám. :)
Viszont most tovább kéne adnom, ami most nehéz feladat, mert már körbeért a dolog. Ha meg nem ért volna körbe, és valaki vágyik rá, írjon nekem mailt, biztosítani fogom arról, hogy megpróbálok vele barátkozni. Igazából sosem bírtam annyi emberrel barátkozni, ahány szeretett volna velem- talán csak fiatal koromban, amikor még nem volt családom.
Ezzel kapcsolatban olvastam Juhizs kifakadását- de azért én mégis megemlítem, mert én már csak ilyen vagyok. Ez a "bájos" blog találó észrevétel volt Juhizstól- az én blogom mostanában nem éppen bájos- inkább bajos. Lehet, hogy klimaxos? :)

Ettől nagyobb problémáink ne legyenek.

Tegnap láttam a Hír Tv-n, ahogy Zuschlag J. bevallotta, hogy 5 ezer db. kopogtató cédulát fénymásoltak a választások idején, és amikor kezdődött ellenük a vizsgálat, elégették. Hát így nyert ez a kormány. Ha lenne bennük egy csepp lelkiismeret, nem így akartak volna nyerni. És lelkiismeretlen csapat lelkiismeretlenül dolgozik- meg is van az eredménye. :(
A 2006-os csalásaikat még nem vallotta be, mert az még nem évült el. Mit ne mondjak, ravasz. Csak túl sok ilyen dolog van már.
A takaróval remélem, hogy ma fogok haladni- kb. a fele van kész a "kukacolásnak". Szeretném már én is készen látni.

Új "ruhát" kap a szakácsfüzet

Először is, volt egy scrapbook-os fellángolásom, csak azt most a takaró miatt félre kellett tennem. De azért bevásároltam néhány nekem tetsző papírost. :)
Hát ...izé... elég randa állapotban van szegény füzet- ráfér egy renoválás.
Mértem, terveztem, nyomtattam - a szalagot kétoldalú ragasztóval rögzítettem.
Középen a virágot nem nagyon terveztem- vágtam , ahogy jött, sniccerrel. Az alja kissé nem sikerült, felcsúszott, de első példánynál még elmegy. és van egy új borítóm. :)

Rebi rajz és dühöngés

Egyszer már említettem ezt a rajzot- úgy 8-9 éves lehetett Rebi, amikor készítette- most a Református Élet című folyóiratban jelent meg.
Hűen tükrözi, hogy mit értett és mit nem- a gyermek. :)



Mostanában azon gondolkoztam, hogy írjak-e dühöngő sorokat is a blogomba, és arra jutottam, hogy megpróbálkozok vele úgy, hogy ha évek múlva visszaolvasom, tudjam, hogy ez idő tájt nem csak a nagy 235cmx 200 cm-es takaróval küzdöttem, hanem kiderüljön, mi volt akkor éppen körülöttem?

Mi is van körülöttem- körülöttünk? Válság. Most így a rajzról eszembe jut egy evangelizáció, melynek a két kulcsszava ez volt: válság és váltság. Most ez bocsáttassék meg nekem, hogy nem szándékozom most megtéríteni senkit.
"Csupán" annyit szeretnék, hogy működjenek rendesen, jól a dolgok. Tudom, könnyű a tökéletest elképzelni, és nehezen lehet megvalósítani.
Konkrétan: azt hallottam a rádióban, hogy azokat az iskolákat, amelyeket az önkormányzatok nem tudnak fenntartani, államosítanák. Már ez a kifejezés is furán hangzik egy most iskolás korú gyermek fülének- az idősebbek és a történelmet ismerők tudják, hogy miről van szó. A terv : az államosított iskolákat az állam tartaná fenn, egyeforma tanmenettel, egyforma költségvetésből. Kérdésem: az állam talán olcsóbban fenn tudná tartani az iskolákat? Mert nem szándékozik több pénzt költeni az iskolákra, ez kiderült a műsorból. Tehát akkor mi értelme van egy ilyen döntésnek? Az nem lenne célravezetőbb, hogy megvizsgálnák, mi mennyibe kerül, és rendesen megfinanszíroznák a működést?
Ez csak egy probléma a sok közül. Szóval ilyen időket élünk.
Ekkor történik az is, hogy gyárak zárnak be, 3-4 napos munkahetet vezetnek be, ezrek fognak állás nélkül maradni.
A családi pótlékot bruttósítani akarják- ez vicc. Rossz vicc, az igaz, és az is igaz, hogy ezek a pót-, ill. álintézkedések nem fogják a problémákat megoldani. Sőt, azt is hallottam, hogy ezentúl nem alanyi jogon fog járni a családi pótlék. Nem minthogyha olyan nagy összeg lenne, remélem, a rászorulók azért megkapják ezután is. Lehet, hogy ennyi szociális munkásnak kellett volna beállnom, de már mindegy, már varrok. Csak most "tele van a hócipőm".

Textilfestés procionnal

Ez egy jó nap volt! :)
Kutyultunk, áztattunk, fáradtunk...
Otthon pedig öbítettünk, szárítottunk, vasaltunk.
És fotóztunk. :)

Gombócos leves

Most, miután bekrémeztem nagggyon kiszáradt kezeimet, és nem tudok varrni, leírom azt a receptet, amit én találtam ki, és nagyon finom lett. Igaz, állítólag létezik már ilyen leves, de azért leírom a receptjét, mert messze élő lányaim, ha fellapozzák a blogomat... itt megtalálhatják a családi kedvenceket. :)

Hozzávalók:

1 fej vöröshagyma
1 nagyobb sárgarépa
1 petrezselyemgyökér
4 db. közepes krumpli
3 evőkanál olívaolaj
pirospaprika, só, bors, ételízesítő, petrezselyemzöld
tejföl
2 evőkanál liszt
pászka gombócdara


Az olívaolajat beleöntöm egy lábosba, a vöröshagymát kockákra vágom, rádobom az apróra vágott répát, és kicsit megpirítom. Felöntöm vízzel, (kb.2 l.) kis ételízesítőt teszek bele, és amíg felforr , előkészítem a krumplit. Apró kockákra vágom és beleteszem a levesbe. Közben a leírás szerint elkészítem a gombócdarát, és kb. 20 perc állás után beleteszem a gombócokat is a levesbe. Miközben főnek a gombócok, behabarom a levest tejföllel és két evőkanál liszttel.

Közben lelkiismeretesen kostólgatom a gombócokat, hogy vajon megfőttek-e már? :)

Nagyon egyszerű és még a fiamnak is ízlett, aki egyébként húst hússal eszik és még hússalátát is kér hozzá... Hát erre a levesre azt mondta, hogy ilyent csináljak 2 nap múlva is. :)
Egyébként mi szeretjük a tejföllel habart leveseket, meg a tejszínes leveseket...


Az előbb elfelejtettem, de mivelhogy 3 Zsuzsa nevű állandó olvasóm is van, és ez felelősségel jár ;) : Minden kedves Zsuzsának sok boldogságot kívánok ! :)

Takaró projekt- tűzés

Nem is tudom, mit írjak?
Aki meg szeretné próbálni... hát ekkora méretet (235x200 cm) mostanában nem tudok leteríteni a házban, úgyhogy nincs sok biztosítótű benne- inkább símogatom, simítgatom gyakran.







Íme kiterítve a takaró, jobb híján a havas teraszra, mert az erkélyről megfelelő rálátás nyílik.
A maradék anyagokból is van tervem: táskák, neszeszerek, pénztárcák....


Ezt a mennyiséget ma délelőtt "kukacoltam"- szerintem nem rossz tempó. De ha tudtok jobbat, szóljatok! :)

Készülődés kiállításra

Nagyon sok minden történt mostanában. Pl. elromlott a "nagy" számítógép, úgyhogy a párom gépét vettem használatba. Ez azzal jár, hogy nem mindig tudok netezni, mivelhogy neki ez munkaeszköz.
Úgyhogy ma felteszem a nagy kérdést....
Szóval hogy a kiállításomra itt Erdőkertesen, aki el szeretne jönni, március 28-án szombaton délután... Az írjon nekem egy e-mailt, hogy küldhessek neki meghívót. Igazm van egy listám, de nem mindenki van rajta, úgyhogy akit érdekel a dolog, szóljon nyugodtan. Idegesen is szólhat, csak azzal várjon még, mert mostanában én is ki vagyok bukva.
Nem tudom, hogy leírjam - e ?
Biztosítással megtakarított pénzemhez igyekszem hozzájutni. Az egy dolog, hogy én figyelmetlen vagyok, de ha a biztosító munkatársa is az- elfelejti saját szemmel megnézni/leellenőrizni a kötvényemet... Remélem, hamar túl leszünk rajta.
Amúgy összeállítottam a takaró fedlapját, most majd átköltözöm egy nagy asztalra a varrógéppel, hogy ne akadjon be folyton, meg a nagy súlyt könnyebben tudjam mozgatni... Jobban mondva: egyáltalán tudjam mozgatni.

Tegnap gyakoroltam kicsit a szabadkaros varrást, íme az eredmény. A jobb felső sarokkal nem vagyok igazán elégedett, de azért nem bontom vissza. Most ezt félreteszem, szigorúan, hogy haladjak a takaróval. Talán lesz kép holnap, egy felülnézetit szeretnék, csak a pocsolyás teraszra mégsem szeretném letenni...

Sorsolás

Kedves Mindenki, aki írt nekem, ma végre kisorsoltam, hogy ki lesz az a szerencsés, aki tőlem ajándékot kap. :)





Régi barátnőm, a messze Olaszországban... Gratulálok, Andi! :)
Még nem tudom, mit fogok küldeni, még csak most fogok készíteni valamit...
Valami rémlik, hogy írtad, februárban hazajössz. Esetleg ha személyesen eljönnél érte? ;)

Amúgy pocsék kedvem van, mert nem mennek simán a dolgok. Sajna, sosem szerettem a nehézségeket.

Régi házak Székesfehérváron

Tavaly nyáron tettünk egy szép sétát Fehérváron, akkor készültek a fotók ezekről a régi házakról. Valahol a vár közelében vannak ezek az épületek, különböző mellék utcákban. Nagyon hangulatosak, szeretem, ha felújítják a régi épületeket. Azon gondolkodtam, hogy az a sárga kapu vajon milyen épületet határolt el a külvilágtól?

Szerelmesek napja - és szerelmesek kerítése

Vajon melyik városban található?
(Aki ott lakik, az kérem várjon, legyen toleráns azokkal, akik nem ott laknak. :) )
Az én munkám nem befolyásol semmit, remélem. Csak úgy odatettem, mert szerelmes képeslap/montázs, de a helyhez nincs sok köze.
Játszom az új "tudományommal", amíg sül a hús...

Hát ez szuper!

Köszönöm, Zsukka a segítséget! :) :) :)

Ezt nem most varrtam, de úgy gondoltam, hogy ennek a hosszú egyenes formának ez lenne a megfelelő tálalás.
Köszönöm, még egyszer. :)
Köszönöm a sok bejegyzést is, hamarosan kisorsolom a szerencsés nyertest, aki írt nekem a 100. bejegyzésemhez.
Közben varrogatok is, de arról szerintem holnap lesz csak fotó.
Mindekinek szép napot kívánok!

Takaróhoz párnát 1.

Azt hittem, hogy soha nem lesz már kész, de szerencsére tévedtem. Szóval, rajzoltam egy kicsit a varrógéppel. Ez a rajzolás még sok izgalmas lehetőséget rejt magában.



Köszönöm nektek a sok kedves bejegyzést. :)
Rájöttem, hogy nem írtam határidőt, hogy meddig fogadom el a kommenteket a 100. bejegyzésemhez, úgyhogy kénytelen vagyok most megtenni. Legyen szerda este, ill. szerda éjjel 12 óra.

Vasárnapi egyveleg

Ez a századik bejegyzésem, úgyhogy valahogy ünnepelni kell. :)
Azt gondoltam, hogy ha valaki, vagy valakik reagálnak a mai egyvelegemre :) , akkor én is kisorsolok valami apróságot az engem olvasók- nekem írók közül.
Úgyhogy ne kíméljetek. :)
Megígértem magamnak, hogy a mai bejegyzés Rebi lányomról fog szólni, mert róla még alig írtam. Igaz, vele alig történik valami azonkívül, hogy sokat beteg :( és állandóan szerelmes. :)

Amikor kicsik voltak, jártunk tornázni- ők ritmikus sportgimnasztikára. Biztos sokan tudjátok mi az? Hasat be, mellet ki, fejet fel, spiccben járás... Hát az én 3 éves gyermekem egy alkalommal csak döcögött, mint egy maci. Kérdezte tőle a tornatanárnő, hogy mi a probléma? - Terhes vagyok. Válaszolta a gyerek. :)


Ezt tegnap találta meg rendrakás közben- én már nem is emlékeztem rá. Vajon mit szólna hozzá egy gyermekrajz elemző, hogy milyen embernek látja szerencsétlen gyerek az anyját?!

Anyák napja az oviban:
Már nagycsoportos volt a hölgyike- az óvónénikkel együtt virágot neveltek nekünk- az édesanyáknak. Jött az ünnepség, szöveg arról, hogy milyen nagy ajándék az Anya, az anyának a gyermek...
És az ajándékozáskor bejelentette a gyermek, hogy az a virág az övé, mert ő nevelte magának abból az alkalomból, hogy ő egy ajándék a számomra. :)


Biciklis rajz Rebitől.

Ezt a rajzot Bori lányunk készítette rólam, amikor aludtam. (A valóságban nincs nagy orrom! :) )

Tegnap nagyon meg akartam tanulni a scrapbook-ot, le is töltöttem egy olyan szuper programot, amiről álmomban sem gondoltam volna, hogy létezik, pedig már vagy 9 éves... Nem is tudok kezdeni vele semmit egyelőre.
Magyar srapbook oldal itt .
Nagyon jó pecséteket láthattok itt.
Nekem is nagy kedvem lenne pecséteket készíteni, de most a meggyes-mákos lepény következik.
A változatosság kedvéért a másik lányom lett beteg...

Papírmunka- ahogy én szeretem

Most is rohanva írok, mert főznöm kell. :P Szívesebben vagdosnék. :)
Már írtam, hogy az idén szeretnék rajzolgatni... Nos tegnap megihletett egy csomagolópapír. Az alábbi dolgokat a kivágott elemeiből műveltem. Kell még hozzá sniccer, cakkos szélű olló,vonalzó, kivágó alátét, ragasztó, ezüst színű zselés toll.
Tegnap rátaláltam egy papíros oldalra, csak egy bejegyzést tudtam megnézni, de amit láttam, az tetszett. Nő, papír, olló. :) Szerintem érdemes benézni.




Ja, ez foltvarrós anyag, és dekorszalag, amit csomag átkötésre szoktak használni. Azt használtam fel, ami itthon van. A kartonok a Lidl-ből származnak.



A blogolásról még röviden: már én is úgy voltam-vagyok vele, hogy kezdtem megunni- de hát én ilyen vagyok, más dologban is. Erre ma találtam egy spanyol nyelvű bejegyzést a blogomon, amit persze nekem kellett lefordítani. Nem mintha tudnék spanyolul, csak tetszik a nyelv. Már csak a salsa miatt is. :)
Ezután elkezdtem keresni a google fordítóprogramját, írtam választ- na azt pontosan nem tudom, hogy mit jelent, úgyhogy majd szakértőhöz kell fordulnom. :)
Hát ezzel simán elment 2 óra, a család megállapította, hogy blogfüggő vagyok, én meg nem érzek lelkiismeretfurdalást. Tervezem, hogy a következő bejegyzésem a legkisebb gyermekemről fog szólni. Nagyon vicces tud lenni. Muszály leírni a dolgokat, nehogy elfelejtsük.

Mivelhogy beteg leánykám több napra elfoglalta az ágyamat, amin a takarót szoktam igazgatni, így azzal nem nagyon haladtam. meg semmivel sem, mert én sem éreztem jól magam. Orvos, gyógyszertár, pihenés... Remélem, most már jobb napok köszöntenek ránk.
Azért a fiam szorgalmas volt- ebből megállapítottam, hogy romlik a látásom. Ugyanis azt mondta egyik este: "Kicserélem a cilindert azon az ajtón." Én meresztgettem a szememet, de még egy árva kötött sapkát sem láttam, egyik ajtón sem. :)
Na, azért varrtam is egy keveset. :)




Ezt a motívumot kályhacsempén és sámándobon is megtalálhatjuk- persze nem ugyanígy, de az ihlette. Itt olyan jól el lehet játszani a pozitív-negatív, kihajtom-behajtom lehetőséggel.

Most nagyon jól jött volna, ha ismerem a scrapbook-ot, de sajna az még kimaradt eddigi "tanulmányaimból." Pedig az ilyen kis dolgok fotózásánál nagyon jó tud lenni- legalábbis úgy hizsem.Az a helyzet, hogy szeretem nagyon ezeket a színeket.
Igaz, Colette színtanulmánya alapján a bordó, kék és a zöld a színem- a szín-betű értelemzés alapján a lánykori színem az aranysárga, a férjhez menős pedig a lila... Végül is, mindet szeretem. :)

Kézírás- tavaszvárás

Ezt tegnap rajzoltam- ma meg jó fáradt vagyok, úgyhogy nem írok semmit.
Pedig le szerettem volna írni a "Szász leányok" szövegét, mint farsangváró széki nótát, meg ilyesmit, de ma nem fog menni.
Szóval, ez az én tavaszváró mandalám. Nem rajzoltam ki tollal, mert ki szeretném majd festeni.

Zsukka hívott erre a játékra. Hát, ha el tudjátok olvasni... :)
Nem linkelek be most senkit- ne haragudjatok. Olvassátok a blogomat. :)

Itt a bizonyíték

...arra, hogy nem blogolok állandóan ;) - egy pihenőpárna és egy bevásárlótáska. :)






Szép napot kívánok nektek! :)