Mivelhogy beteg leánykám több napra elfoglalta az ágyamat, amin a takarót szoktam igazgatni, így azzal nem nagyon haladtam. meg semmivel sem, mert én sem éreztem jól magam. Orvos, gyógyszertár, pihenés... Remélem, most már jobb napok köszöntenek ránk.
Azért a fiam szorgalmas volt- ebből megállapítottam, hogy romlik a látásom. Ugyanis azt mondta egyik este: "Kicserélem a cilindert azon az ajtón." Én meresztgettem a szememet, de még egy árva kötött sapkát sem láttam, egyik ajtón sem. :)
Na, azért varrtam is egy keveset. :)




Ezt a motívumot kályhacsempén és sámándobon is megtalálhatjuk- persze nem ugyanígy, de az ihlette. Itt olyan jól el lehet játszani a pozitív-negatív, kihajtom-behajtom lehetőséggel.

Most nagyon jól jött volna, ha ismerem a scrapbook-ot, de sajna az még kimaradt eddigi "tanulmányaimból." Pedig az ilyen kis dolgok fotózásánál nagyon jó tud lenni- legalábbis úgy hizsem.Az a helyzet, hogy szeretem nagyon ezeket a színeket.
Igaz, Colette színtanulmánya alapján a bordó, kék és a zöld a színem- a szín-betű értelemzés alapján a lánykori színem az aranysárga, a férjhez menős pedig a lila... Végül is, mindet szeretem. :)