Megkapta, köszöni szépen, akkor dolgozik tovább. :)
Az olvasással megint le vagyok maradva, Zazát olvastam, és eszembe jutott, hogy nekem is van egy hasonló kis történetem, az alább látható takaróval kapcsolatban.
Volt egyszer egy Anyuka, aki szeretett volna valami szépet a kamasz, az életet kezdő fiának, úgyhogy felkeresett engem, hogy varrnék-e valamit, ami a srác szobájába illik, a meglévő bútorokhoz? A srác nem értett semmit, hogy mi a csudát (ő nem így fejezte ki magát :P ) akarhat az anyukája...?! De volt benne annyi bölcsesség, hogy kivárta, mi fog kisülni anyja furcsa ötletéből?!
Na, az alábbi dolog sült, illetve öltődött- még az ágya végét is kidekoráltam, hogy passzoljon...
És ez a fiatalember készült el, mindenféle munkákra, ide-oda... És azt mondta, hogy ahová megy, oda vinni fogja magával ezt a takarót! :)
Hát, kell ennél nagyobb dícséret? ;)
2 megjegyzés:
Hááát, valóban ez a legnagyobb dícséret egy "férfipalánta" szájából! :o))
Nem,nem kell nagyobb dícséret :-)
Megjegyzés küldése