Juhtúrós rakott burgonya

Úgy tűnik, hogy ma főzés helyett blogolni fogok- a hús várhat nyugodtan a hűtőben....
Tegnap juhtúrós rakott krumplit készítettem, mert még mindig unom a húst a főétkezéseknél. És milyen jól tettem, mert ifjú hölgyemény nagylányom bejelentette, hogy filmet fognak nálunk forgatni a barátaival, és hát ugye az a fél órás film nem egészen fél óra alatt készül el. Szívesen megkínáltuk a vendégeket dinnyével, vízzel, töpörtyűvel, kértek még kávét is. Na ezzel gond volt, mert mi csajok nem kávézunk. Ebből következik, hogy nem tudjuk használni a kávéfőzőgépet, ami tök szuper, ajándékba kapta a fiam, darál is, főz is. Szóval nem nagyon van itthon őrölt kávé mostanában, ezer éves zacc volt a régi főzőben, hát bénáztunk egy sort. Hiába no, nem vagyunk egy titkárnő-típus csapat. :)
Mire végeztek a munka oroszlán részével, elkészült a juhtúrós rakott krumpli. Kicsit savanykás lett a túró miatt, de hát ez egy ilyen étel.
Az egyik kedves vendég azt mondta rá: "Köszönjük szépen, érdekes volt." Na, ebből megtudtam, hogy evett már finomabbat is. Igaz, szerintem is finomabb a kolbászos- tojásos változata, de ki bírja azt megemészteni?

Nem tudom, ezek után leírjam-e ezt a receptet? :)

Ilyen lett a zacsitartó.