úti élmények

A fényképeket akkor töltöm fel, amikor hazaértem, mert most egy internet cukrászdából írok. 

Rebiéket levittem Vigántpetendre, pénteken. Szép helyen laknak, és ha eső esik, le fogják takarni a sátrukat takarófóliával, a víz meg amúgy is lefelé folyik, és ők a magaslaton állítottak sátrat. Nem is állítottak- dobtak. :) Nagyon előkelő volt, hogy Rebi egy laza mozdulattal eldobta a sátrat, az perdült- fordult, és a műanyag váz felállt, mintha egész becsomagolt ideje alatt csak erre várt volna. :)

Este fejgörcs a huzattól, amit a kocsiban csináltam...

Szombaton elindultunk Akaliba, persze, a legnagyobb viharban... de még így is gyönyörű volt a Balaton. (Képek holnap, remélhetőleg.) Tihanyban találtunk egy szabadstrandot- csodálkoztam, hogy ilyen van még. Egyébként gyönyörű utak vannak és szinte a víz mellett lehet kerékpározni, néha megszakítva egy -egy fürdéssel...

Itthon a ház előtt leállt az elektronika a kocsiban. Nem baj, van nálam franciakulcs- megigazítottam az aksit, beparkoltam klasszul. 

Ma reggel következett a szokásos bevásárló körút Anyukám részére, indulás, stb. Egyszer csak elkezdett lelassulni a kocsi és az egyik legforgalmasabb körforgalomban megadta magát- nem ment tovább. Szerintem irtó ügyi voltam, hogy az utolsó pár másodpercben bekormányoztam középre, és így elfértek mellettem a kocsik mindkét sávban. :) 

És irtó rendesek voltak az autósok- többen megálltak segíteni- csak akkor még azt hittem, hogy majd én a kis franciakulcsommal megoldom a problémát. :P  Hát, nem sikerült. Végül autómentőt kellett hívni, bevontatták a szerelőhöz, aztán mentek mentni az autómentőt is ... Hát itt tartok most.

Egyébként, tavalynyáron is elromlott a kocsi, amikor itt jártam, meg a tavasszal is- ez most már a harmadik eset. Szerintem Veszprém elektromos kisugárzása nem tesz jót a kocsimnak- majd váltott kocsikkal fogok közlekedni. :) 

És amíg vártam az autómentőt, kikanyarodott elém egy külföldi rendszámú szuper kis lakókocsi.

Kiszáll a jól karbantartott, mosolygós, szimpatikus 60-as bácsi, és mondja nekem, hogy gud moning. Mondtam én is bátran.  :) Aztán megkérdezte, hogy: "Budapest?" Én ránéztem az előttem lévő táblára, és tökéletes angolsággal kinyújtottam a karomat, és mutattam, hogy merre. "These?" - kérdezte a bácsi. "zisz"- feleltem. Aztán dícsértem magamat, hogy nem ijedtem be az angol szóra- a legtöbben bepánikolnak ilyenkor, hiába tanultak már éveken át angolul. Aztán előrébb sétáltam- volt időm, mert többször is fordult az autómentős srác ... aztán megnéztem jobban a táblát, és észrevettem, hogy szegény bácsit az ellenkező irányba irányítottam. :P

Kénytelen voltam megvígasztalni magam: végül is, nem nagy gond, mert lakókocsival van- gondolom vagy szabadságát tölti, vagy nyugdíjas- nem mindegy naki, hogy hol állítja le a lakókocsit? Szegény funtineli boszorkány barlangról járt barlangra és kibírta. :P Róla egyébként megtudtam, hogy Vass Albert létező személyről formálta az alakját. 

Mindenki megnyugtatására közlöm, hogy az általam megadott irányból is el lehet jutni Pestre- csak egy kicsit körbe kellett menni- mondta az autómentős ember. :)