Szülinapi ajándék

Azt hiszem, hogy szerencsés a férjem, hogy ilyen ügyes kezű felesége van. És egy kicsit peches, mert mindig télen kezdek pulcsit kötni, ami nyárra készül el. Elviekben azért értékeli és örül neki, hogy a júliusban lévő szülinapján kb. kiskabát vastagságú holmit kap. Viszont, hogy ezt nyáron kell felpróbálnia, hogy tökéletesen illeszkedjen pl. a nyaka a kardigánnak, az már kiverte a biztosítékot. :O
Amúgy 3 szálas tolnai gyapjúból kötöttem, az ujját pedig kevertem egy régi , bontott gyapjúval. Igazán rusztikus darab lett, nem tagadom. :)

Indiai takaróból

Már írtam régebben, hogy indiai barátainktól kaptam egy csomó anyagot. :) Most sikerült elkezdeni feldolgozni.

A takaró egyébként enm rossz, de nekem egy szobában nagyon barna lenne, egysíkú, unalmas. Tudom, van, aki így szereti, szeretné, talán egy kamasz fiú, vagy india-mániás férfi is boldog lenne vele. De én variálok. :) Anyukámnak van egy barátnője, aki ha leír egy receptet, már mondja is közben, hogy ő hogyan fogja megvariálni. :) Mi nők, már csak ilyenek vagyunk. :)

 Szóval, első körben varrtam egy táskát, a hozzávaló neszivel.

Kis tejeskávé hangulattal fűszereztem. 

Aztán következett egy két soros kötőtű tartó, még valamikor a tavasszal ígértem valakinek... Jobb későn, mint soha. :)

 

Készülnek még párnák, és majd mutatom, ha tudom. Annyi minden váratlan esemény történt az idén, hogy már nem ígérek semmit- de azt be is tartom. :)

Természetes és pasztell

Van egy darab lenvászon anyagom, jó erős fajta. És van egy csomó dirib-darab romantikus-virágos vásznam is...
Hátulra is varrtam zsebet, ami teljes hosszában fut, ám két részre osztottam, hogy könnyebben meg lehessen találni a belé rejtett dolgokat.