Mikulásos emlék 1.

Most írom le, mert aztán elfelejteném.
Kicsik voltak a gyerekek, várták a Mikulást. Csizmák tiszták, bennük a csomag, gyerekek alszanak.
Botorkálok le a lépcsőn, kora reggel. Pislogok, valami csillog a cipőmben. Nézem: szaloncukor, kis csoki, és egy kis cédula a lányom krumpli betűivel: "A Mikulás a felnőtteket is szereti."
Ő ezt már 8 évesen tudta. :-)
Évekkel később elárulták, hogy ők mindig hallották, ahogy teszem be az ajándékot a csizmákba, csak nem akarták elárulni. Pedig én mindig figyeltem, hogy mikor alszanak mélyen, de úgy látszik, azon az egy éjszakán nem bírtak mélyen aludni. :-)