... és a mi utcánkba bekanyarodtak:

...s a nappaliban előadták az egyszer próbálatos :) betlehemes játékot...

... és mégis szépen tudtak énekelni...

... és az "Öreg" elaludt, és vele az összes pásztor...

.. és a könnyük is kicsordult a nevetéstől, amikor megszólalt a kis Jézusnak hozott bárányka, mert az nem volt betervezve...


... és nagyon türelmes a mai ifjúság, mert szépen beszélgetve kivárták, hogy elkészüljön a forralt bor, és nagyon mértéktartóak is, mert a mi házunk volt az utolsó, ahová mentek, és mégsem gyomorrontással érkeztek... :-)
Aki kedvet kapott a betlehemezéshez, vagy városi ember lévén nem volt még szerencséje ilyesmihez,
itt is kaphat egy kis ízelítőt.
Tényleg, annyira jó közösen ünnepelni!
5 megjegyzés:
A mi utcánkba meg a postásautó kanyarodott be!
Nagyon köszönök minden szépséges holmit és békés ünnepeket Neked és családodnak!
:)
Bea, ez szívmelengető és vidám volt és nagyon irigyellek azért, amiben részesedtél... Persze, csak jóleső irigység ez, nem rosszindulatú! Legyen áldott Ünnepetek!
Bár nem voltam ott, mégis a fotók maguk is olyan kellemes hangulatot árasztanak, hogy az szívet melengető! Jó érzés ilyent látni ebben az érzelemsivár világban!
Igen, nagyon örülök én is, hogy évről-évre meglátogatnak - a lányom és a barátai- , és büszke is vagyok rájuk! Nagyon aranyos csapat! :-)
Megjegyzés küldése