Fent: gyülekező, tanakodás, előkészületek a "Nagy Kalandra". :-)

Voltak, akik még egy kört mentek- a sportos fiatalabbak. Szerintem őket néztük. Na, az már kellemesebb volt. :-)
Még egyszer is kibírnám, ha nagyon kötelező lenne. :-)
Amúgy iszonyú ideges vagyok éppen. Kölcsönadtam a kocsinkat a 21 éves fiúnknak, hogy azzal menjen karácsonyi ajándékot venni. És még mindig nem ért haza.
Na, ebben a percben ért haza. Biztos jót vett, de nagyon félti, mert a kabátjába dugta. :-)
Jó dolog anyának lenni, csak lennének acélból az idegeink!
4 megjegyzés:
Aggódás a gyermekeinkért - egy életre szól... az utoló percünkig.
Ezen relatíve csak az segít - szerintem - ha nem lakunk már velük együtt, "amit nem látok, vagy tudok" - az nem aggódás tárgya.
Ez a kalandos nap nagyon jó lehetett, jó volt olvasni....munkahelyi buli volt?
Az túlzás, hogy munkahelyi, de munkával kapcsolatos. Még nem nagyon merem szétkiabálni.
Olvastam a Te munkahelyi bulidat- hát az sem semmi! Gratulálok. :-)
Mesélj majd, ha lehet, jó?
Megjegyzés küldése