a rengeteg tennivaló. Ez a bejegyzés - előre szólok- személyes hangú lesz, nem mutogatós. Amióta anyukám hozzánk költözött, gyakran jártunk orvoshoz, vizsgálatokra, kórházba. Műtötték is, szenvedett is... tegnaptól morfiumot kap, hogy emberhez méltón tudja kivárni(?) amíg leáll a szíve. Az enyém meg majd megszakad, mert mégiscsak az anyám. Ráadásul szeretett is, törődött is velem, én voltam a szeme fénye, elmondhatom. Tudtam, hogy beteg, hogy nincs ereje, túl nagy a daganata... mégis úgy érzem, erre nem lehet kellőképpen felkészülni. Imádkozom, hogy azért még tudjak beszélni vele, ne úgy menjen el, hogy nem köszöntünk el egymástól.
Mert én még haza szerettem volna hozni, kicsit kiülni a kertbe, kicsit kártyázni vele a sok tennivalónk közepette...
A kórházi körülmények riasztóak, idegenkedem tőle.
Remélem, lesz elég lelkierőm. :(
Legutoljára ez a festményem tetszett neki nagyon.
11 megjegyzés:
Így ismeretlenül is nagyon sok erőt kívánok!
Köszönöm szépen.
Mi nem régen csináltuk ezt végig, iszonyú kemény.Én is sok erőt kívánok,erre van most leginkább szükség!!!
Sok erőt neked, Bea! Most igazán rád fér.
Sok erőt kívánok az egész Családnak a jelenlegi és az elkövetkezendő időszakra.
Nem szeretnélek elkeseríteni de felkészülni nem lehet az ilyesmire.
Csak elfogadni .
A kórházak állapotát nem régen volt szerencsém saját bőrömön tapasztalni.
Drága Bea! Erre valóban nem lehet felkészülni. Májusban volt egy éve, hogy az én Édesapám elment. Előtte hosszú ideig küzdött a rákkal....
Nagyon sok erőt kívánok neked az elkövetkezendő időszakhoz!
Kedves Bea,
elszomorodva olvastam édesanyádról szóló híradásodat.
Kívánom, legyen erőd megadni neki, mindazt, amit szeretnél, és kívánom legyen erőd mindahhoz, ami terhet ez rád ró.
Károly
Együtt érzek Veled!! Én 1 éve ugyanígy veszettem az Anyukámat mi nem tudtunk elbúcsúzni egymástól....
Nem lehet erre felkészülni és a seb nagyon lassan gyógyul!Légy ERŐS!!!
Ismeretlenül is ezt kívánom Neked!
Edit
Sok-sok erőt és kitartást mindkettőtöknek! Anyukádnak, hogy méltóképpen elviselje, ami rá vár! Neked meg, hogy foghasd a kezét,hogy érezze, mennyire szereted!puszi
Tudom, hogy érzed magad, én két éve temettem el Anyut egy hosszú lassan ölő betegség után. Előtte én ápoltam, vele laktam, miatta jöttem haza Németországból. Én is sok sok erőt kívánok, Édesanyádnak pedig fájdalommentes utolsó napokat szerettei között.
Köszönöm lányok, az együttérző sorokat. Aznap este, 20-án elment Anyukám. :(
Ha lesz egy kis időm, írok majd róla egy megemlékezést. Remélem, azóta már nem fáj neki semmi. :(
Megjegyzés küldése